Gyakran Ismételt Kérdések:

Mit jelent az internetes (online) vásárlás? 

Az internetes szerződések az úgynevezett távollévők között megkötött szerződések körébe tartoznak, amely azt jelenti, hogy a szerződés megkötésére a kereskedő (szolgáltató, eladó) és a fogyasztó (azaz a szakmai vagy gazdasági tevékenységen kívül eső célból szerződést kötő természetes személy) egyidejű tényleges fizikai jelenlétének hiányában, nem személyes találkozás (pld: üzlethelyiségben, vásáron, piacon, kereskedelmi ügynök közreműködésével stb.) során, hanem elektronikus úton kerül sor.

 A gyakorlatban mi a menete az elektronikus szerződéskötésnek? 

A fogyasztó a monitor előtt ülve, a vállalkozás internetes áruházában az egérrel történő kattintások vagy e-mail útján rendeli meg a kiválasztott terméket. A virtuális bevásárlás folyamata az esetek többségében magában foglalja a honlapon történő előzetes regisztrációt, a honlap kínálatának áttanulmányozását, a termékek kiválasztását és kosárba helyezését, a kosár tartalmának frissítésének és törlésének lehetőségét, a teljesítési és szállítási feltételek (cím, időpont, egyéb különös feltételek) kiválasztását, valamint a megrendelés elküldését is. A fogyasztó megrendelése után a szolgáltató köteles arról egy elektronikus visszaigazolást is küldeni.

 Jogilag megengedettek-e az elektronikus úton kötött szerződések?

Igen, az európai uniós és a magyar jogszabályok alapján is jogszerűen lehet elektronikus úton szerződést kötni, azaz mint a távközlő eszközök speciális fajtája az internet útján is ki lehet érvényesen fejezni a szerződéses akaratot. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ilyen módon megkötött szerződésekhez ugyanazok a jogi következmények fűződnek, mint a hagyományos módon (írásban vagy szóban, telefonon) létrejött megállapodások esetén, tehát a szerződésből jogok és kötelezettségek is keletkezhetnek a szerződő felekre nézve, így a megkötött online szerződést annak tartalmának megfelelően a fogyasztónak és a kereskedőnek egyaránt teljesítenie kell. Mivel egyszerű klikkelés útján kötünk ekkor szerződés, ezért előzetesen alaposan olvassuk el, hogy mire kattintunk!

Milyen címre kérhetjük a termék kiszállítását?

A termék kiszállítását akár lakóhelyünkre, akár munkahelyünkre kérhetjük.

 Milyen határidőn belül kell az eladónak a megrendelt terméket leszállítania?

Az eladó a honlapján vállalt szállítási határidőn belül juttatja el részünkre a megrendelt terméket. A szállítási határidő tartamára nincsen jogszabályi előírás, az a termék jellegétől függően néhány naptól akár több hétig (például egyedi vagy külföldről rendelet termékek esetén) is terjedhet, amelyet mindig vegyünk figyelembe a rendelés elküldése előtt.

Mire figyeljünk az ünnepi időszakokban leadott rendeléseknél?

Vegyük figyelembe, hogy a honlapon vállalt szállítási határidő az ünnepek előtti időszakban (például karácsony) a megrendelések számának növekedése miatt akár több nappal is meghosszabbodhat, valamit az esetleges készlethiánnyal is számolnunk kell, ezért adjuk le időben a rendelésünket.

Biztonságosnak tekinthetőek az elektronikus fizetési módok?

Ma már egyre több áruház kínál online fizetési megoldásokat (dombornyomású bankkártyák révén), amelyek a technika jelenlegi állása szerint adatvédelmi szempontból is biztonságosnak tekinthető. 

Hogyan járjunk el a termék átvételekor?

Célszerű megkérni a futárcég alkalmazottját vagy a posta kézbesítőjét, hogy várja meg, amíg a csomagot felbontjuk és meggyőződünk arról, hogy a termék első ránézésre sértetlen, valamint a szükséges dokumentumokat (számla, használati-kezelési útmutató) tartalmazza a csomag. Függetlenül attól, hogy jelzünk-e valamilyen hibát vagy hiányosságot már a csomag kibontásánál, ez nem jelenti azt, hogy a későbbiekben nem tehetünk minőségi kifogást a kereskedő felé. A szavatossági és minőségi kifogások megtételére az általános kifogásközlési és elévülési határidőn belül van lehetőségünk, hiszen a csomag kibontásakor természetesen nem lehetséges a termék alapos megvizsgálása.

Ki felel azért, ha a megrendelt termék a kiszállítás közben károsodik, megsérül?

Főszabály szerint az felel, aki a kárt okozta, aki a károsodást előidézte. Azonban fontos tudni, hogyha a felelős személye nem állapítható meg, a termék fogyasztó részére történő átadásának időpontjáig minden esetben az eladó (a kereskedő) felel a termék épségéért, függetlenül attól, hogy a kiszállítást a postai alkalmazott vagy futárcég végezte, ezért a kereskedő nem hivatkozhat arra, hogy a kiszállítást nem ő, hanem egy alvállalkozója teljesítette. Tehát ez azt jelenti, hogy a kárveszély a termék fogyasztó vagy az általa kijelölt harmadik személy részére való átadásával száll át a fogyasztóra (ezen előírás jogszabályi alapja az új Polgári Törvénykönyv 6:219. § szakasza).

 Milyen e-mail címet használjunk a vásárlás során?

A kéretlen elektronikus levelek (spamek) elkerülése érdekében javasolt az online megrendelések lebonyolításához egy ingyenes levelezőprogrammal - akár külön webes vásárlások céljára - létrehozott e-mail címet használni. Erre az új e-mail címre kérhetjük a webshop hírlevelének a megküldését is, amely így nem terheli a magáncélú vagy munkahelyi levelezésekhez használt e-mail címünket.

 Melyek a legfontosabb jogszabályok, amelyek az online vásárlásokra vonatkoznak?

A szolgáltatóra vonatkozó adatokról és az elektronikus szerződéskötés lépéseivel kapcsolatban az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény tartalmaz rendelkezéseket. A szolgáltatók tájékoztatási kötelezettségének elemeit és az elállási jog gyakorlásának részletes feltételeit a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet szabályozza, amely 2014. június 13-án lépett hatályba, és kizárólag a hatályba lépést követően kötött szerződésekre kell alkalmazni. Az új Korm. rendelet hatályba lépésével a távollevők között kötött szerződésekről szóló 17/1999 (II.5.) Korm. rendelet, valamint az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekről szóló 213/2008 (VIII. 29.) Korm. rendelet hatályát vesztette. Fontos tudni, hogy a 2014. június 13-a előtt kötött szerződések tekintetében a korábbi szabályozás továbbra is alkalmazandó. Természetesen az internetes vásárlásokra is vonatkoznak a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései.